Július 26, szerda. Egy rövid órányi frusztrált várakozás után összeállt az aranycsapat: Vass Edina, Bálint Enikő, Biró Ági, Fülöp Misi, Gálffy Csanád és Béres Károly. (Na jó, itt még nem voltunk mind ott, de ez a fotókból úgyis kiderül, mihelyst kiderül, hogyan kell fotókkal alátámasztanom a bizonyítékokat.)

Aznap csak promováltunk. EDÉt. Plakátokkal (kösz Tünde, kösz Edina), szórólapokkal (kösz Tünde, kösz Edina), és mintegy másfél perces tanakodás után kinyilatkoztattatott a másnapi tételmondat és csapat-összeállítás.

Júl. 27, csütörtök

A MAI FIATALOKAT NEM A GÓLYA HOZTA. Bálint Enikő, Horváth Ági és Fülöp Misi versus Vass Edina, Béres Károly és Biró Ági. Biró Gálffy Csaba. Állítók nyertek, a mai fiatalok túl sokat interneteznek, érzelmi életük rovására:-((

Júl. 28, péntek

VAN EZ ÍGY… Bálint Enikő és Fülöp Misi kormánya versus Gálffy Csaba és Kolumbán Sanyi ellenzéke. Kovács Zsuzsa házelnököt végül a kormány győzte meg arról, hogy a nő a teremtés koronája.

Júl. 29, szombat

A TISZTELT HÁZ NYARAL. A vita extrém sportjában részt vettek: Béres Károly – Vass Edina, első kormány. Horváth Ági és Kolumbán Sanyi, első ellenzék. A Gálffy brothers, második kormány. Bálint Enikő és Fülöp Misi, második ellenzék. Igen, valóban egy British parli lett belőle. Házelnök: Timi. Fotót is fogok rögvest mellékelni, mert érdemes. Győzött az igazság, Gálffyék, és az az ötlet, hogy a félszigeti lötyögés helyett a politikusokat el kell küldeni nyári munkákra, titkárnőstől-mindenestől.

Júl. 30, vasárnap

Értékelés, javaslatok, az EDE fellendítésének szent eszméje hatott át minket…

Mígnem Gállfy el nem kezdett gyomrozni, hogy vitázzunk. Notessék! még az utolsó nap is nyugtalankodik… Kormány: Béres Károly, Biró Ági, ellenzék: Gálffy Csaba és Fülöp Misi. AZ ÉLET MINDEN NAPPAL SZEBB…

Hát nem az?

karesz

 Most, hogy itt ulok a juharfalevel alatt, mar azt is tudom, hogy a szamitogepeken nincsenek magyar karakterek (kiveve engem es a lanyomat, de mi is csak a gep mellett).

Az elso kulturalis sokk egy kopesnyire Szolnoktol, egy benzinkutnal ert. Ugyanis a benzinkutaknak van egy ritka jo tulajdonsaguk: ingyen lehet kezet mosni, meg miegyebek. Az emberlanya megkeresi a szoknyas rajzot, bekopog, nem kap valaszt, es benyit. Nos, ekkor sokkolodtam le, amikor lattam egy voros polos, voros rovidnadragos pasast, amit kisdolgat muvelte. Azota sem hagy nyugodni tobb kerdes:

1. vajon a pasas skot volt? – mert akkor ertheto, hogy a szoknyas rajzot valasztotta, a nadragos helyett.

2. vajon miert nem szolt semmit, amikor kopogtam? Nyelvem hatarai vilagom hatarai, de barmit mondott volna, barmilyen nyelven, eleg lett volna. Ha azt mondja, gyere be, akkor is tudom, hogy van ott valaki, es nem megyek be.

3. miert nem zarta be az ajtot? Ugyanis a kilincs – a Daseinnal ellentetben – keznel levo, mondhatni kezhez allo, es a pasasnak egyetlen keze sem hianyzott. Igaz, az egyik epp el volt foglalva.

Nos, volt min gondolkodnom az utazas soran (igaz, nem tul halas tema, ha 22 orat tart).

Canadarol egyelore meg annyit, hogy itt sok a to, sok a fu, meg a fa, meg a bokor, irto meleg van es allandoan paras a levego. Es hal’istennek ket nyelven beszlenek, angolul es franciaul. En az egyiket sem ertem igazan.

Majd meg jelentkezem, ha talalok meg halot a juharfalevel alatt.

karesz

A reggeli áhítatra sokan igyekeztek, a forgalom megbénult pár percre, mi meg útitársaimmal megrohamoztuk az első vendéglátóegységet egy kis Tusványos-kedv-csináló sör reményében. Kissé megkésve, de annál nagyobb érdeklődéssel vonultunk be a színpad mellé. Orbán Viktor, merthogy róla van és lesz szó, már bemelegítette hangját, a mondanivalót még nem…

Szóval ott tartott, hogy vannak jó szocialisták meg rosszak, egyesek mindigis ügyesek voltak (a szót minden hozzá kapcsolható értékitélet nélkül használta, mondta OV), de a mostaniak azok nemhogy ügyesek, hanem ejnye-bejnye rosszfiúk. Az első fél óra arról szólt, hogyan esett áldozatul a nyílt politikai hazugságnak a választópolgár. A nép vasfegyelemmel és figyelemmel követte OV főpróbáját, ti. a jövő héten ez vagy egy ehhez hasonló beszéd hangzik el a Hősök terén. Meglepetésemre senkit, nem zavart az a tény, hogy az előrehozott választások javaslatát szuggeráló beszéd talán-talán mégsem az erdélyi magyarságnak szól.
A magyarságpolitika hálás téma, minden olyan ígéretet el lehet mondani, amit igazából lehetetlen teljesíteni, és apróbetűs szöveg gyanánt az elnök úr ismertette, hogy ezeket nem igazán lehet megvalósítani, merthogy a sors, na meg a politikai hazugság úgy hozta, hogy nem ők vannak hatalmon. így minden kommentárt normatív tartalommal látott el. Legyen autonómia, legyen Sapientia meg sokminden más, amiről lemaradtam egy váratlan telefonhívás miatt.

A kétharmadánál olyan érzéssel távoztam mintha csoportterápiáról jönnék, ahol kölcsönösen vigasztalják egymást a betegek. A pózolva agonizáló erdélyi magyarok megkönnyebbültek minden egyes alkalommal, amikor OV a romániai magyarság önsajnálatának toposzait elismerően felemlegette. A zászlókat is nagyobb pátosszal és centrifugális erővel lengették. De az elnök úrnak is jól esett, amikor a pártgyűlésen szocializálódott tömeg hatását keltő csoportosulás együttérzően tapsolt.

A gondolatébresztő gondolat, ami megint nem nekünk szólt: Szlovákiában a magyarok kiestek a kormánypárt kegyeiből, és a legjobb barátja most már a magyarellenes tömörülés. OV szerint egyáltalán azért kerültek a magyarok a húsosfazékhoz, mert így volt szép a csatlakozás előtti csoportkép. Olyan ez mint az érdekházasság, hozomány megvan, ki lehet tenni a derékszíjat a szegre… Vajon a mi kis virágról virágra szálló politikai képviseletünknek mi a sorsa?

Provokáció végett: Hol kezdődik a politikai hazugság? Egyáltalán mi az?

i.